18.07.2024
ZDROJ: ÚRAD VLÁDY PREDSEDU VLÁDY
Vážený pán Predseda!
Nižšie je súhrnné hodnotenie mojich diskusií s lídrami Ukrajiny, Ruska, Číny a Turecka, ako aj s prezidentom Donaldom J. Trumpom, spolu s niektorými návrhmi na zváženie.
1. Je všeobecným postrehom, že intenzita vojenského konfliktu bude v blízkej budúcnosti radikálne eskalovať.
2. Osobne som videl, že bojujúce strany sú odhodlané zapojiť sa ešte hlbšie do konfliktu a žiadna z nich nechce iniciovať prímerie alebo mierové rozhovory. Dá sa preto predpokladať, že napätie neklesne a strany nezačnú hľadať východisko z konfliktu bez výraznejších vonkajších zásahov.
3. Vývoj môžu ovplyvniť traja globálni hráči: Európska únia, Spojené štáty americké a Čína. Turecko musíme považovať aj za dôležitého regionálneho aktéra, ako jediného úspešného sprostredkovateľa medzi Ukrajinou a Ruskom od vypuknutia nepriateľských akcií v roku 2022.
4. Čína pokračuje vo svojej politike, ktorá je uvedená aj v medzinárodných dokumentoch, ktorá požaduje prímerie a mierové rokovania. Čína však prevezme aktívnejšiu úlohu len vtedy, ak sú jej šance na úspech takmer isté. Tá podľa ich hodnotenia v súčasnosti neexistuje.
5. Pokiaľ ide o Spojené štáty, na samite NATO a pri mojich diskusiách s prezidentom Trumpom som videl, že Spojené štáty sú v súčasnosti silne zaujaté prezidentskou kampaňou. Úradujúci prezident vynakladá veľké úsilie, aby zostal v pretekoch. Je jasné, že nemôže zmeniť súčasnú provojnovú politiku USA, takže nemožno očakávať, že začne novú politiku. Ako sme v posledných rokoch mnohokrát videli, v týchto situáciách byrokracia bez politického vedenia pokračuje v predchádzajúcej ceste.
6. Počas diskusie s prezidentom Trumpom som dospel k záveru, že zahraničná politika hrá v jeho kampani, ktorej dominujú domáce problémy, len malú rolu. Do volieb preto od neho nemôžeme očakávať mierovú iniciatívu. S istotou však môžem povedať, že krátko po svojom volebnom víťazstve nebude čakať do svojej inaugurácie, ale bude okamžite pripravený pôsobiť ako sprostredkovateľ mieru. Má na to podrobné a podložené plány.
7. Pevne verím, že v pravdepodobnom výsledku víťazstva prezidenta Trumpa sa pomer finančného zaťaženia medzi USA a EÚ výrazne zmení v neprospech EÚ, pokiaľ ide o finančnú podporu pre Ukrajinu.
8. Naša európska stratégia v mene transatlantickej jednoty kopírovala provojnovú politiku USA. Doteraz sme nemali žiadnu suverénnu a nezávislú európsku stratégiu ani politický akčný plán. Navrhujem, aby sme diskutovali o tom, či je rozumné pokračovať v tejto politike aj v budúcnosti. V súčasnej situácii môžeme nájsť príležitosť na pevných morálnych a racionálnych základoch začať novú kapitolu našej politiky. V tejto novej kapitole by sa mohlo vyvinúť úsilie na zníženie napätia a/alebo vytvorenie podmienok pre dočasné prímerie a/alebo začiatok mierových rozhovorov.
9. Navrhujem, aby sme iniciovali diskusiu o nasledujúcich návrhoch:
a. iniciatíva viesť politické rozhovory na vysokej úrovni s Čínou o podmienkach budúcej mierovej konferencie;
b. pri zachovaní súčasných politických vzťahov na vysokej úrovni s Ukrajinou, opätovné otvorenie priamych diplomatických liniek komunikácie s Ruskom a obnovenie takýchto priamych vzťahov v našej politickej komunikácii;
c. začatie koordinovanej politickej ofenzívy voči globálnemu Juhu, ktorého dobrú vôľu sme stratili pre náš postoj k vojne na Ukrajine, čo vedie ku globálnej izolácii transatlantického spoločenstva.
10. Dúfam, že moje správy a návrhy sa môžu ukázať ako užitočný príspevok k akýmkoľvek návrhom a iniciatívam, ktoré môžete vo vhodnom čase a vo vhodnej forme predložiť vedúcim predstaviteľom EÚ.
Budapešť, 12. júla 2024.
S pozdravom
Viktor Orbán
List v maďarčine:
ORBÁN VIKTOR, MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKE JELENTÉSE AZ EURÓPAI TANÁCS ELNÖKÉNEK
2024.07.18.
FORRÁS: MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA
Tisztelt Elnök Úr!
Az alábbiakban küldöm az ukrán, orosz, kínai és török vezetőkkel, valamint Donald J. Trump elnökkel folytatott megbeszéléseim összefoglaló értékelését, valamint néhány megfontolandó javaslatot.
1. Általános megfigyelés, hogy a katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódik.
2. Személyesen azt tapasztaltam, hogy a hadviselő felek eltökéltek abban, hogy még mélyebben bevonják magukat a konfliktusba, és egyikük sem kíván tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kezdeményezni. Ezért feltételezhetjük, hogy a feszültségek nem csökkennek, és a felek nem kezdenek kiutat keresni a konfliktusból, jelentős külső beavatkozás nélkül.
3. Három globális szereplő képes befolyásolni a fejleményeket: az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína. Fontos regionális szereplőként kell figyelembe vennünk Törökországot is, mint az egyetlen sikeres közvetítőt Ukrajna és Oroszország között az ellenségeskedések 2022-es kirobbanása óta.
4. Kína folytatja a nemzetközi dokumentumokban is megfogalmazott politikáját, amely tűzszünetre és béketárgyalásokra szólít fel. Kína azonban csak akkor vállal aktívabb szerepet, ha sikerének esélye közel bizonyos. Értékelésük szerint jelenleg ez nem áll fenn.
5. Ami az Egyesült Államokat illeti, a NATO-csúcstalálkozón és a Trump elnökkel folytatott megbeszéléseim során azt tapasztaltam, hogy az Egyesült Államokat jelenleg erősen lefoglalja az elnökválasztási kampány. A hivatalban lévő elnök hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy versenyben maradjon. Nyilvánvaló, hogy nem képes megváltoztatni az USA jelenlegi háborúpárti politikáját, ezért nem várható el tőle, hogy egy új politikát kezdjen. Amint azt az elmúlt években már sokszor láthattuk, ezekben a helyzetekben a politikai vezetés nélküli bürokrácia a korábbi úton halad tovább.
6. A Trump elnökkel folytatott megbeszélésem során arra a következtetésre jutottam, hogy a külpolitika csak kis szerepet játszik a kampányában, amelyet a belpolitikai kérdések uralnak. Ezért a választásokig nem számíthatunk tőle békekezdeményezésre. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy röviddel választási győzelme után nem vár majd a beiktatásáig, hanem azonnal kész lesz békeközvetítőként fellépni. Erre vonatkozóan részletes és biztos alapokon nyugvó tervei vannak.
7. Biztos meggyőződésem, hogy Trump elnök győzelmének valószínűsíthető kimenetele esetén az USA és az EU közötti pénzügyi terhek aránya jelentősen megváltozik az EU hátrányára, amikor Ukrajna pénzügyi támogatásáról van szó.
8. Európai stratégiánk a transzatlanti egység nevében az USA háborúpárti politikáját másolta. Eddig nem volt szuverén és független európai stratégiánk vagy politikai cselekvési tervünk. Javaslom, hogy vitassuk meg, hogy a jövőben ésszerű-e ennek a politikának a folytatása. A jelenlegi helyzetben egy erős erkölcsi és racionális alapokon nyugvó lehetőséget találhatunk arra, hogy új fejezetet kezdjünk politikánkban. Ebben az új fejezetben erőfeszítéseket tehetnénk a feszültségek csökkentésére és/vagy megteremthetnénk a feltételeket egy ideiglenes tűzszünethez és/vagy béketárgyalások megkezdéséhez.
9. Javaslom, hogy kezdeményezzünk vitát a következő javaslatokról:
a. kezdeményezés, hogy Kínával magas szintű politikai tárgyalásokat folytassunk a következő békekonferencia módozatairól;
b. az Ukrajnával való jelenlegi magas szintű politikai kapcsolatok fenntartása mellett a közvetlen diplomáciai kommunikációs vonalak újranyitása Oroszországgal, és az ilyen közvetlen kapcsolatok rehabilitálása a politikai kommunikációnkban;
c. összehangolt politikai offenzíva indítása a Globális Dél felé, amelynek jóindulatát elvesztettük az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontunk vonatkozásában, ami a transzatlanti közösség globális elszigetelődéséhez vezetett.
10. Remélem, hogy jelentéseim és javaslataim hasznos hozzájárulásnak bizonyulhatnak az esetleges javaslatokhoz és kezdeményezésekhez, amelyeket Ön egy megfelelő alkalommal és megfelelő formában az EU vezetői elé terjeszt.
Budapest, 2024. július 12.
Tisztelettel:
Orbán Viktor